Az ősz végén, negyven nappal Krisztus születésének ünnepe előtt az Egyház újra böjtre hív bennünket. Ezt a böjtöt Szent Fülöp apostol böjtjének nevezzük, mert Szent Fülöp apostol ünnepe után kezdődik, vagy karácsonyi böjtnek, mert Krisztus Születése előtt tartjuk. A karácsonyi böjt célja, hogy megtisztultan fogadjuk a Megváltó születését és hálát adjunk a föld gyümölcseiért. Krisztus születésének előestéjén (december 24.) az Egyház hagyománya szigorú böjtöt ír elő, ezen a napon ételt az első csillag megjelenése után fogyasztunk. A 24-i Szent Liturgia után a papság és az énekesek a templom közepére vonulnak. Előttük, az első, betlehemi csillagot szimbolizáló gyertyát visznek. Az ünnep előestéjén ekkor hangzik el először az ünnepi tropárion: "A Te születésed Krisztus Istenünk, a tudás fényét árasztotta a világra, mert általa a csillagimádók a csillagtól megtanulták, hogy Tenéked hódoljanak, az igazság Napjának, és megismerjenek Téged, a fentről való Napkeltét. Mi Urunk, dicsőség Néked!". Mivel ez a Szent Liturgia esti istentisztelettel van egybekötve, régebben - és egyes helyeken manapság is - este (délután) végezték. Ezért a gyakorlatban ekkortól számították az első csillag megjelenését.

November 14. Szent Fülöp ünnepnapja. Ha szerdára vagy péntekre esik, halat fogyaszthatunk, húst viszont nem.

November 15-től december 17-ig szerda és péntek kivételével a hal fogyasztása megengedett, tejtermékeké és tojásé azonban nem.

A böjt utolsó hetében, december 18-tól már a hal fogyasztásától is tartózkodni kell.

A böjti időszak első és utolsó napján szigorú böjt, „szárazevés” (napi egyszeri hideg étel) van előírva, hacsak nem szombatra vagy vasárnapra esnek, amikor fölmentés van borra és olajra.

November 21-én, az Istenszülő templomi bemutatásának ünnepén a hal fogyasztása megengedett bármilyen napra essék is az ünnep.

Forrás: www.szimandron.hu