Magyar Ortodoxia

Magyar Ortodoxia - A Magyar Ortodox Egyházmegye honlapja
  Üdvözöljük | Kapcsolat | Ortodox linkek | Feliratkozás a hírlevélre | Русская версия

 Keresés:    

Hirek-archivum - február 2006

Megjelent: Tuesday, February 28, 2006
Erdő Péter levele II. Alexij pátriárkának

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke az 1956-os forradalom 50. évfordulójára készülve levelet küldött II. Alexij Őszentségének, Moszkva és egész Oroszország pátriárkájának 

Szentséges Atya! A Magyarországon élő katolikusok egész közössége nevében Urunk, Jézus Krisztus kegyelmét, az Atyaisten szeretetét és a Szentlélek egyesítő erejét kívánjuk Szentségednek és az Orosz Ortodox Egyház egész közösségének.

Az idén Magyarország az 1956-os forradalom 50. évfordulójára emlékezik. Az elhunytak iránt érzett gyász mellett katolikus egyházunk a megemlékezés középpontjába a reménységet állította: imaévet hirdettünk nemzetünk lelki megújulásáért. Ebben a megújulásban nagy szerepe van a Krisztus tanítása szerinti megbékélésnek, a csüggedésből való felemelkedésnek, saját népünk és más népek nagyrabecsülésének is. A teremtő Isten alkotása az ember. Az emberi nyelvek, kultúrák, közösségek, a nemzetek sajátos és egyedi zsenialitása, mely az élet nehézségeinek megoldásában megnyilvánul a történelem során, érték az egész emberiség számára, és érték a Teremtő szemében is.

Felejthetetlen és felemelő emléket jelentenek számunkra az 1956-os eseményekért érzett sajnálkozásnak azok a szavai, amelyeket az orosz nép felelős vezetője fogalmazott meg és intézett a magyar néphez 1992. november 12-én. Erre a nemes gesztusra emlékezve nagyrabecsülésünket és szeretetünket fejezzük ki az orosz nép iránt, csodálattal értékeljük az orosz kultúra, művészet és irodalom nagyszerű alkotásait, melyek az egész emberiség örök kincsei, és amelyek némelyike világviszonylatban páratlan módon tárja fel az emberi lélek mélységeit és gazdagságát. Tisztelettel és különös szeretettel adózunk az orosz kereszténység lelki és kulturális gazdagságának, a hitüket bátran megvalló, hitükért szenvedő, sőt életüket adó orosz keresztények emlékének és példájának. Egyben fájdalmunkat fejezzük ki, és Isten irgalmát kérjük mindazért a sérelemért vagy szenvedésért, amelyet bármikor a történelem során magyar emberek orosz embereknek okoztak.

Magyar egyházunk történelmének lapjain kiemelkedő helyet foglal el Szentséged esztergomi látogatása 1994. március 5-én. A Magyar Katolikus Egyház lelki központjában kértük Urunkat, Jézus Krisztust, hogy kegyelme kísérje Szentséged főpapi szolgálatát, és vezetésével az orosz kereszténység a múlt sebeit begyógyítva megújuljon Krisztus hitében és követésében. Ugyanez a lelki megújulás, a keresztény hitből fakadó kiengesztelődés és szolidaritás magyarországi egyházunk szívügye is. Kérem Szentséged imáit, hogy népeink ebben a szellemben erősödjenek meg a kiengesztelődött és szolidáris együttműködésben, és hozzájárulhassanak Európa népeinek kiteljesedéséhez a kölcsönös tiszteletben, szeretetben, az emberi és keresztény értékekben.

Kérjük a történelem Urának áldását és az Istenszülő Szűz támogató közbenjárását Szentséged apostoli szolgálatára, az Orosz Ortodox Egyház közösségére és az egész orosz népre.

Erdő Péter
bíboros, esztergom-budapesti érsek,
Magyarország prímása,
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke

Budapest, 2006. február 7.

Forrás: Új Ember

Top

Megjelent: Monday, February 20, 2006
Beszélgetés a kijevi Barlangkolostorról

2006. február 22-én kb. 19.00-kor, az esti istentiszteletet követően Szőcs Tibor tart élménybeszámolót a budapesti Nagyboldogasszony magyar ortodox egyházközség hittantermében a kijevi Barlangkolostorban tett zarándoklatáról. Szeretettel várunk minden érdeklődőt.

Top

Megjelent: Saturday, February 04, 2006
Az ürömi Szent Alexandra vértanúnő templom újraszentelése

2006. január 28-án Hilarion (Alfejev) bécsi és ausztriai püspök, a Magyar Ortodox Egyházmegye kormányzó főpapja áldásával Nyikolaj Kim lelkész atya elvégezte az ürömi Szent Alexandra vértanúnő templom felújítás utáni felszentelését. A parochus atyával együtt szolgáltak: Dujmov Milán lelkész, a budakalászi Szent Gábriel arkangyal szerb templom parochusa és Tatárka Kirill, a budapesti Nagyboldogasszony székesegyház diakónusa.

Az ünnepségen részt vettek: Laboda Gábor, Üröm polgármestere, Andrej Nerozin, az Orosz Nagykövetség titkára, Sikos Antal atya, az ürömi Szent György katolikus templom plébánosa, Flórián István, az Ürömi Teleház elnöke, Jébert Katalin és Seremetyeff-Papp János restaurátorok, Bajcsi József, a felújítás vezetője, Sári Sarolta tanárnő, ortodox és katolikus hívők és Üröm lakosai.

Az eseményről riportot készített az MTV1.

A felszentelési ünnepség után a vendégek fogadáson vettek részt az Ürömi Teleházban, amelyet Laboda Gábor polgármester úr adott tiszteletükre.

A felújítás krónikája szövegben és képekben magyar és orosz nyelven az ürömi Szent Alexandra templom honlapján

Top

Megjelent: Wednesday, February 01, 2006
Búcsú egy igaz ökumenikus testvértől

A különböző keresztény egyházak ökumenikus testvériségét és egységét kereső, minden évben megismétlődő ökumenikus imahétnek negyedik napján búcsúztunk el D. dr. Berki Feríz protopresbitertől. Feríz atya a Magyar Ortodox Egyházmegye esperes-adminisztrátora, a budapesti Nagyboldogasszony magyar ortodox egyházközség vezető lelkésze volt.

Berki Feríz 1917. december 31-én született. Teológiai tanulmányait Görögországban, Athénban végezte. Doktori fokozatot az eperjesi ortodox teológián szerzett, az Orosz Ortodox Egyház zagorszki teológiai akadémiája pedig tiszteletbeli doktori címmel tüntette ki.

A második világháború befejezése után a budapesti görög ortodox (akkoriban még úgy mondtuk: „görögkeleti”) gyülekezet lelkésze lett, majd nemsokára az egész Magyar Ortodox Esperesség vezetője. Első és legfontosabb feladata az volt, hogy egyháza görög nyelvű szertartásrendjét lefordítsa magyar nyelvre.

Az ortodox vallású görögök évszázadokkal ezelőtt a törökök előrenyomulása elől menekültek Magyarországra. Legnagyobb részük elmagyarosodott, és a törökök Görögországból való kiűzése után is hazánkban maradt. Mivel az ortodox keleti egyházakban kezdettől fogva az volt a szokás, hogy az istentisztelet nyelve a nép nyelve legyen, a szertartáskönyvet, a Liturgikont is magyarra kellett fordítani. Berki Feríznek ez kitűnően sikerült: azt lehet mondani, hogy a „magyar Liturgikon” nyelve szinte veretes magyar.

Tekintettel arra, hogy a világ ortodox egyházainak többsége belépett a második világháború után alakult Egyházak Világtanácsába, a Magyar Ortodox Egyház is tagja lett a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának. Ennek megfelelően Berki Feríz is bekapcsolódott a magyarországi ökumené munkájába, vezetésébe. Nemcsak azáltal, hogy egyházát képviselve részt vett az ökumenikus alkalmakon, hanem mert hozzászólásaival, előadásaival, a Theológiai Szemlében vagy a Lelkipásztorban közölt cikkeivel is gazdagította a magyarországi kereszténység sokszínűségét és egységét.

Nekem személy szerint különösen is sok alkalmam volt megtapasztalni Berki Feríz ökumenikus testvéri szeretetét. Amikor Ordass püspök felkérésére az ortodox egyházakkal kezdtem foglalkozni, sok jó tanácsot, eligazítást és forrásanyagot kaptam tőle munkám elkezdéséhez és végzéséhez. Teológiai akadémiánk Berki Ferízt kérte fel az Orosz Ortodox Egyház életéről és történetéről írt doktori disszertációm értékelésére is. Amikor a teológián ökumenikus egyházismereti előadásaim során az ortodox egyházakhoz értem, hallgatóimat rendszerint elvittem Ferízék templomába, ahol ő nagy szeretettel fogadott bennünket, és a templom bemutatása során sok fontos dolgot mondott el az ortodox egyházakról.

Berki Ferízt türelemmel viselt hosszas betegség után hívta haza az élet és halál Ura. Január 18-án délelőtt búcsúztunk tőle a Nagyboldogasszony magyar ortodox székesegyházban megtartott liturgikus istentisztelet és temetési szertartás keretében. Az alkalmon az ökumenében részt vevő valamennyi egyház képviseltette magát. A szertartásban a jelen lévő ortodox lelkészek vettek részt. Szívet-lelket melengető hatású liturgikus éneklésükben – az ortodox liturgiában az igehirdetés kivételével szinte alig van ének nélküli szöveg – minden olyan újszövetségi igeszakasz elhangzott, amelyben az Úr boldog örök életet ígér mindazoknak, akik hisznek benne, földi életükben vele jártak és neki szolgáltak.

A koporsót az ortodox lelkésztársak vitték ki a templomból. Elköltözött testvérünk földi maradványait aznap délután a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Selmeczi János

Evangélikus Élet, 2006. január 29. 4. oldal

Top



  Go Top   Üdvözöljük   |  Kapcsolat   |  Ortodox linkek   |  Feliratkozás a hírlevélre