Az Úrban szeretett atyák és testvérek!
Szívből köszöntelek benneteket – a Moszkvai Patriarchátus Magyar Egyházmegyéje Budapesten, Szegeden, Miskolcon, Nyíregyházán, Debrecenben, Gyöngyösön, Ürömben és Magyarország más városaiban élő lelkipásztorait és híveit – Krisztus Születésének ünnepe alkalmából.
A mai karácsonyi istentiszteleten felhangzanak az ószövetségi próféta ujjongó szavai: „Velünk az Isten; tudjátok meg nemzetek, és hódoljatok meg, mert velünk az Isten” (Ézs 8,10).
A Betlehemben megszületett isteni Gyermek nem más, mint akiről Ézsaiás próféta beszélt: „„Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek” (Ézs 7,14). Ő Immánuel, ami azt jelenti: „Velünk az Isten” (Mt 1,23), és Jézus is, ami annyit tesz, „az Úrtól jövő szabadítás”. Őáltala, a mi megtestesült Istenünk, Jézus Krisztus Urunk által ragyogott rá mindnyájunkra a szabadítás fénye.
„Velünk az Isten” – hirdetjük ma a világnak, annak tudatában, hogy az Egyházhoz tartozunk, amelyben ott él és uralkodik az Isten.
Velünk az Isten: ez annyit jelent, hogy minden cselekedetünkben igaz keresztényként kell viselkednünk, szeretnünk kell Isten Egyházát, és igyekeznünk kell részt venni a vasárnapi és ünnepi istentiszteleteken, azon kívül azt is, hogy nem csak értelmünkkel, hanem szívünkkel is hiszünk Istenben, önnön életünk példájával bizonyítva hitünk szilárdságát.
Velünk az Isten: ez annyit jelent, hogy teljes életünket Istennek szenteljük, hogy beteljesüljenek rajtunk a Megváltó szavai: „keressétek először Isten Országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek” (Mt 6,33).
Velünk az Isten: ez annyit jelent, hogy nincs miért bánkódnunk, mert minden bánat – a mostani, az elmúlt és a eljövendő is – örömbe fordul; nincs mitől félnünk a földi életben, mert „ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” (Róm 8,31).
Velünk az Isten: ez annyit jelent, hogy tanúságot kell tennünk Krisztusról, szeretteink és barátaink előtt is; annyit jelent, hogy a hitet, amit az Úrtól kaptunk, tovább kell adnunk gyermekeinknek. Beszélnünk kell nekik a Betlehemben megszületett Gyermekről, elmondani nekik mindent Isten szeretetéről, és megtanítani őket szeretni Istent és felebarátaikat.
Krisztus Születésének e nagy napján külön is szeretném megköszönni az egyházmegye papságának az önzetlen munkát, a hívek érdekében folytatott fáradhatatlan lelkipásztori gondoskodást. Nem könnyű a mai időkben, amikor mindenütt a közömbösség és egoizmus uralkodik, elhívni az embereket a bűnbánatra és a Krisztusban való életre. Nem könnyű az evangélium hirdetőjének lenni a mai társadalmi viszonyok közepette, amikor a társadalom el van vágva a vallásos gyökerektől. Szeretett lelkipásztorok, mostantól még erőteljesebben hirdessük az Evangéliumot, saját életünkkel is, ne csak szavakban. Azt kívánom, hogy minden pap úgy éljen, hogy erkölcsi és lelki példakép legyen nyája számára, s akkor a nyáj is megingathatatlanul növekedni és erősödni fog a hitben.
Köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik templomainkban munkálkodnak – az énekeseknek, a gyertyaárusoknak, a híveknek, akik gondoskodnak a templomok rendjéről és tisztaságáról. Köszönetemet fejezem ki az egyház minden jótevőjének, akik adományaikkal lehetővé teszik, hogy Isten templomai fennmaradjanak és megújuljanak.
Köszönetemet fejezem ki egyházmegyénk minden ortodox hívője felé az imádságokért, a templomok és az istentiszteletek iránti szeretetért. Áldja meg az Úr mindnyájatokat, családjaitokat és gyermekeiteket, rokonaitokat és barátaitokat. Kívánom, hogy a Karácsony öröme utat találjon minden otthonba, és hogy szívünk megteljen az isteni Gyermek születése felett érzett ujjongó örömmel, aki a mi üdvösségünkért megszületett és nekünk örök életet ajándékozott. Ámin.
+Hilarion,
Bécsi és Ausztriai püspök,
A Magyar Ortodox Egyházmegye kormányzó főpapja
Budapest, 2006 Karácsonyán