A Te kereszteddel, Krisztus, az ősi átoktól megszabadítottál minket… feltámadásoddal pedig mindeneket örömmel töltöttél el. Miért is így kiáltunk Hozzád: halottaidból feltámadt Urunk, dicsőség Néked!

(Dicséreti sztichira a Fényes Hét szerdáján)

Az Úrban szeretett Főtisztelendő Főpásztorok, tiszteletreméltó lelkipásztorok és diakónusok, istenszerető szerzetesek és szerzetesnővérek, kedves testvérek – a Szent Orosz Ortodox Egyház hű gyermekei! Szívem mélyéből, amely telve van a halottaiból feltámadt Krisztus iránti örömmel, aki magával együtt az emberi nemet is feltámasztotta, köszöntelek titeket az örömhír szavával, amely immár kétezer éve hirdeti a keresztény hit győzelmét:

KRISZTUS FELTÁMADT!

Íme, lelki szemeinkkel újra látjuk a sírt, az elhengerített kővel, és újra halljuk az Angyal szavait, melyeket a kenethozó asszonyokhoz intézett: „Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, hanem feltámadt” (Lk 24,5-6).

Krisztus Feltámadása a világtörténelem központi eseménye, hiszen a Megváltó keresztáldozatának köszönhetően megszűnt az a szakadék, amely az embereket elválasztotta Istentől, és az ember, aki egykor eltávolodott az ő Mennyei Atyjától, újra részesévé lett az isteni életnek.

A Húsvét „annyira felette van minden emberi és földi ünnepnek – írja Teológus Szent Gergely, mint amennyire a Nap felette van a csillagoknak”. Éppen ezért a keresztény ember számára nincs ünnepélyesebb és nagyobb nap, mint Krisztus Feltámadása napja, amely elhozza nekünk az üdvösséget és az Örök Életet.

A Szent Húsvétot nem úgy éljük meg, mint a régmúlt történelem egyik eseményét, hanem a Sírból Felkelt Életadó Krisztussal való reális találkozás ünnepét, és ettől szívünk fényes lelki örömmel telik meg. Kiáltsuk hát Krétai Szent Andrással együtt: „Ma feltámadt Krisztus! Emberek, örvendjetek és fényesen ünnepeljetek! Eljött a Világosság, eljött Krisztus, eljött az Igazság! Eljött mindenki számára az Élet és a Feltámadás!”

A halál leküzdése, a Megváltó győzelme az alvilág erői felett, minden ember számára megadja annak lehetőségét, hogy megváltoztassa az életét, hogy az Írás szavaival szólva „az isteni természet részeseivé legyen” (2Pét 1,4), „megigazulást nyerve ingyen az Isten kegyelméből, a Krisztus Jézusban való megváltás által” (vö. Róm 3,24).

Semmi nem marad kívül ezen az isteni működésen, hanem az emberi természet minden része átalakul, gyógyulást nyer és felemelkedik a maga isteni képmású méltóságának magasságába.

A megosztottság szelleme idegen az ortodox felfogástól és világnézettől. Ezért az Egyház felhívja gyermekeit, hogy őrizzék meg az Isten képére és hasonlatosságára alkotott lélek teljességét, belső egységét, amely az igaz életet abban találja meg, hogy minden erejét Teremtőjének és Gondviselőjének szenteli.

Legyen a Krisztusba vetett hitben való egység és az Ő mindent betöltő gondoskodásába vetett remény az alapja az Ortodox Egyház hű gyermekei munkálkodásának, amelynek célja, hogy minden hozzánk közel és távol álló részesüljön a Feltámadt Úrban való örömben, amely kezdő indítást ad a teljes emberi élet átalakulásához.

Szeretteim! Hasonlóan a kenethozó asszonyokhoz és Krisztus Apostolaihoz, mi is vigyük el a környezetünkben élő embereknek a Feltámadt Krisztusról szóló örömhírt. Isten arra hívott el bennünket, hogy őszinte szóval, jócselekedetekkel, keresztény életformával hirdessük a Mennyek Országának Evangéliumát. Vigyük el Krisztus Feltámadásának fényét oda, ahol az emberek a hitetlenség sötétségében ülnek. Vigyük el a szeretetet oda, ahol gyűlölet uralkodik. Vigyük el a könyörületességet az elkeseredetteknek, a gondoskodást a szenvedőknek, a békét a háborúskodóknak. Adja Isten, hogy szavaink meglágyítsák a gonosz szíveket, megmentsék az embereket a romboló szenvedélyektől, és segítséget nyújtsanak számukra életük nehéz perceiben.

„Örvendezzünk az ünnepélynek, és öleljük meg egymást! Szóljunk: „Testvérek!” azokhoz is, akik gyűlölnek minket; bocsássunk meg mindent a feltámadásért” (Húsvéti sztichira). Kövessük, kedveseim a kenethozó asszonyokat, hogy a Feltámadt Krisztusban való hit segítségével felgyújtsuk a hit, remény és szeretet tüzét az emberi szívekben. Kívánom, hogy ezen a helyes és üdvös úton ne állják utunkat az evilági hiábavalóságok és az élet gondjai, a beletörődés, a bánat, a csüggedtség, a hitetlenség és az ellenségeskedések. Szent Ignatyij (Brjancsanyinov) szavaival szólva, „az Istenbe vetett hit, ha azt az ember mindig párosítja a maga akaratáról való lemondással, túlsegíti minden bajon és kísértésen és legyőzi az összes akadályt”.

Krisztus Húsvétjának fényes ünnepén felhívok mindenkit, hogy kettőzze meg erőfeszítéseit annak érdekében, hogy társadalmunk megszabaduljon a bűntől és a hitetlenségtől, és hogy az igazságtalanságokat, legkülönbözőbb gondokat és problémákat szívünk jóságával enyhíteni tudjuk. Kijelenthetem, hogy ennek az üdvös célnak az érdekében Egyházunk továbbra is együtt fog működni a világi hatalommal, és minden jó szándékú emberrel.

Kedves testvérek, emlékeztetlek benneteket az apostoli parancsra: „öltsetek tehát magatokra – mint Isten választottai, szentek és szeretettek – könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet, elviselve egymást” (Kol 3,12-13). Fogadjuk el az Apostol szavait, és ez a tanítás vezessen bennünket életünk során, dicsőítve a Feltámadt Urat és Megváltót.

Köszöntelek benneteket újra és újra a Szent Húsvét ünnepén. Köszöntésemet küldöm a világ minden ortodox keresztényének, aki vallja a Feltámadt Krisztust.

KRISZTUS FELTÁMADT!

II. Alexij
Moszkva és egész Oroszország patriarchája

Krisztus Húsvétja
2006, Moszkva